2010. június 26., szombat
Egy nagy család
A kincsesládikó mélyén lapuló "ócskaságok" nem is olyan ócska kacatok, mint azt az ember gondolná. Ennek a láncnak minden egyes részecskéje valamikor különleges ékszerként büszkélkedett, de az idő vasfoga kifogott rajtuk. Így találtam rájuk, árválkodtak, a félredobott használhatatlan tárgyak tömkelegében.
A madárka egy fülbevaló volt, amely fészket is kapott tojásokkal, hogy ne legyen magányos.
A medál egy óriási gyűrű volt, amit laposra kalapáltam, hogy mindenki láthassa gyönyörű mintázatát. Ha jól összeszámlálom 8 elhagyatott ékszer lelt családra ebben a láncban, és ebbe kedvenc sálam leszakadt vége még nincs is beleszámolva:)
Ládába zárt életek
Kedvenc időtöltésemmé vált a régi, patinás ékszerek keresgélése. Nem is gondolná az ember mennyi értékes és stílusos bizsut lehet, igaz sok türelemmel, találni az ócskapiacon. Igaz a javarészt sérült, javíthatatlan állapotban van és idejét- és divatját múltnak tűnnek.
Akinek szeme van, az meglátja a leszakadt gyöngysorban is az eredetiséget, két oxidálódott gombba is bele tud álmodni egy pár retro fülbevalót, a mandzsettagombban észreveszi a jókora borostyánkövet, amelyből gyönyörű gyűrű fog születni....hát így működök én. A kutakodás, régiséggyűjtés öröme mellett van egy leírhatatlan érzésem ezzel kapcsolatban, amikor egy ékszer részeként újrahasznosítom őket: talán az új életre kelt kincs háláját érzem, mert hát ki mondta, hogy az ékszernek nincsen élete és ezzel együtt rezgése is? Érdekes emlékei lehetnek egy amulettként hordott, hőn szeretett medálnak például, nem gondolod? Mennyi boldogságról, csalódásról tudnának beszélni ezek az üveggé fagyott gyöngyök!Valóságos kristályba zárt mesék.
Akinek szeme van, az meglátja a leszakadt gyöngysorban is az eredetiséget, két oxidálódott gombba is bele tud álmodni egy pár retro fülbevalót, a mandzsettagombban észreveszi a jókora borostyánkövet, amelyből gyönyörű gyűrű fog születni....hát így működök én. A kutakodás, régiséggyűjtés öröme mellett van egy leírhatatlan érzésem ezzel kapcsolatban, amikor egy ékszer részeként újrahasznosítom őket: talán az új életre kelt kincs háláját érzem, mert hát ki mondta, hogy az ékszernek nincsen élete és ezzel együtt rezgése is? Érdekes emlékei lehetnek egy amulettként hordott, hőn szeretett medálnak például, nem gondolod? Mennyi boldogságról, csalódásról tudnának beszélni ezek az üveggé fagyott gyöngyök!Valóságos kristályba zárt mesék.
2010. június 23., szerda
Életfa
A kozmikus világ egysége a modern kabbalában. Csúcsa, azaz a korona, a legmagasabb világelv, kiindulási pontja a sötét anyag birodalma.
Bármelyik kultúrát vagy hitvilágot vesszük szemügyre a végső cél az emberi és az isteni újraegyesülése. Ez a világfa örök szimbóluma.
Amulettként használva egészséget, szerelmet hoz életünkbe, és megerősíti az Istenben vetett hitünket.
2010. június 20., vasárnap
Meggyógyított muránói
Boszigyűrű
Szerencsekövek
Ismét a kristályok bűvöletében..
A kristályenergia harmonizál, segítségével energiát tudunk közvetíteni. Az ametiszt a spiritualitás köve, biztosítja a lelki egyensúlyt, igazi tudatunkra ébreszt, segít megtalálni a fejlődésünk útját. A hegyikristály Fényhozó, erősíti a többi kő hatását. Harmonizálja a két agyféltekét, elengedhetetlen a spirituális fejlődésben. Gazdája ismerte a kövek jelentőségét amikor ezt a párost megrendelte..
A kristályenergia harmonizál, segítségével energiát tudunk közvetíteni. Az ametiszt a spiritualitás köve, biztosítja a lelki egyensúlyt, igazi tudatunkra ébreszt, segít megtalálni a fejlődésünk útját. A hegyikristály Fényhozó, erősíti a többi kő hatását. Harmonizálja a két agyféltekét, elengedhetetlen a spirituális fejlődésben. Gazdája ismerte a kövek jelentőségét amikor ezt a párost megrendelte..
2010. június 18., péntek
Elkészült...
Már hetek óta sóhajtozom egy masszívabb, zsúfoltabb türkiz nyakékre. Aztán rátaláltam a megfelelő kőre. Mellé álmodtam még párat a kisebb csíszolatlanabbakból is. Egy délutánnyi munkámba tellett. Pár nap elteltével újra elővettem az utolsó simításokat elvégezni.
Teljes kiábrándultsággal észleltem esztétikátlanságát, túlzsúfoltságát. Annyira igyekeztem valami nagyszerűt alkotni, hogy túlbuzdultságomtól nem láttam a lényeget. Egymagában a leghatásosabb.Szétbontottam, újraterveztem. Ez lett a materiális eredménye a több napos ábrándjaimnak. És még mindig nem tökéletes. De nem is kell annak lennie.
Úgy gondolom ez a tökéletlenség sarkall mindenkit újabbnál újabb alkotások létrehozására. Valójában minden művészi alkotás a tökéletesség megragadásának vágya. Ez motiválja az embereket. Így születettek az óriások is, a Mona Lisák, a Dávidok, a leküzdhetetlen alkotási vágy, az önkifejezés eredményeként. Ha egy porszem megalkotása ekkora vesződséggel jár, mi lehet a története a Nagyoknak? Mennyi idő, belső vívódás, koncentráció szükségeltetett azok megalkotásához?
Nézünk, de mögötte nem látjuk a születés verejtékét. Ha jól belegondolok... nem is fontos azt tudni, hisz ugyanez történik velünk emberekkel is és mi sem a szülés fájdalmait látjuk a gyerekeinkben, hanem a szerelem megtestesülését, az élet ajándékát.
Teljes kiábrándultsággal észleltem esztétikátlanságát, túlzsúfoltságát. Annyira igyekeztem valami nagyszerűt alkotni, hogy túlbuzdultságomtól nem láttam a lényeget. Egymagában a leghatásosabb.Szétbontottam, újraterveztem. Ez lett a materiális eredménye a több napos ábrándjaimnak. És még mindig nem tökéletes. De nem is kell annak lennie.
Úgy gondolom ez a tökéletlenség sarkall mindenkit újabbnál újabb alkotások létrehozására. Valójában minden művészi alkotás a tökéletesség megragadásának vágya. Ez motiválja az embereket. Így születettek az óriások is, a Mona Lisák, a Dávidok, a leküzdhetetlen alkotási vágy, az önkifejezés eredményeként. Ha egy porszem megalkotása ekkora vesződséggel jár, mi lehet a története a Nagyoknak? Mennyi idő, belső vívódás, koncentráció szükségeltetett azok megalkotásához?
Nézünk, de mögötte nem látjuk a születés verejtékét. Ha jól belegondolok... nem is fontos azt tudni, hisz ugyanez történik velünk emberekkel is és mi sem a szülés fájdalmait látjuk a gyerekeinkben, hanem a szerelem megtestesülését, az élet ajándékát.
Várakozás
Kedves nekem
Édesanyám ezüst karikája árválkodott egymagában. Gránát cseppekkel bedrótozva diszkréten elegáns, de értékéből nem veszített. Oly jó néha viselni! Ilyenkor, ha elcsendesedek, érezni lehet az Ő melegségét. Micsoda memóriája van a használt tárgyainknak!
Az érték szubjektív, mindenki csak saját maga tudja számára mi mennyit ér. Ne ítélj!
Az érték szubjektív, mindenki csak saját maga tudja számára mi mennyit ér. Ne ítélj!
2010. június 17., csütörtök
Szárnyalás
Cupido
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)